Egy idős néni áll a tavaszi
zimankóban az út szélén,
fején karton
kendő, kezében egy kisebb
zsák és szelíden integet.
Megállok,
felveszem a nénit, és
elkezdünk társalogni.
Hamar kiderül, hogy
dióbelet visz a szentgyörgyi
piacra.
Kérdés nélkül elkezd
mesélni:
- Gyerekkoromban
nagytatámmal ültettünk tíz
diófát,
locsoltuk a közeli
patakból. Egy még abban az
évben kiszáradt, de a
többi gyökeret
eresztetT. Teltek az évek,
aztán engem az élet elsodort
hazulról.
Nagytatám egy szomorú nyári
napon halt meg, hazajöttem a
temetésre, a
szépen felcseperedett diófák
árnyékában ravatalozták fel.
Az egész
szertartás alatt én némán
álltam a nyurga nagy fák
árnyékában...
- Teltek az évek! Nyugdíjas
lettem! Egyedül maradtam és
hazaköltöztem
a szülőfalvamba. Nyugdíjam
oly kevéske, így ősszel
összeszedem a diót
és télen megtöröm. Kilós, fél
kilós csomagokban nagyon
hamar el tudom
adni, két óránál tovább még
sohasem álltam kint a piacon.
Ha hiszi, ha
nem, ez a kilenc diófa
engem átsegített a télen! Az
idén is, nemcsak
tűzifát tudtam venni a
dióbélből, hanem még egy kis
malackát is. És
most ha ezt a maradékot
sikerül eladnom, szeretnék
venni tíz kis
facsemetét. Tudja van egy
aranyos unokám, nemsokára
hazajön, el fogjuk
ültetni a kis fákat és ha
majd ő is megöregszik,
diótörés közben
biztos majd el fog mondani
érettem egy-egy imádságot... "
Az autó halad a tavaszi
verőfényben...
A néni elhallgatott, én is
hallgatok, némán vezetek.
Nemsokára a piacnál fékeztem
és megálltam.
Az utasom a reszkető kezével
egy fél kilós zacskó
dióbelet csúsztatott
az ülésre. Tiltakoztam, de ő
szelíd mosollyal csak annyit
mondott:
vegye csak el, nekem is a jó
Isten adta a drága nagyapámat,
aki a
diófákat ültette...
Szó nélkül sebességbe teszem
az autót, vezetek, de fél
szemmel a
dióbelet nézem: az
egyszerű székely asszony
válaszát a gazdasági
krízisre.
Kezembe vettem a szépen
bekötött kis csomagot,
kibontottam
és elkezdtem ropogtatni a
finom dióbelet, a becsületes,
évtizedeken
áthajló munka gyümölcsét, a
finom, egészséges választ egy
nagymama
anyagi gondjaira.
Járható út.. Megyek, én is
veszek tíz facsemetét!
Szeretettel,
Csaba testvér
